Itt olvashatják néhány hallgató beszámolóját:
„Rendkívül örülök, hogy megismerhettem az iskolát, hiszen még soha nem hallottam ennyire gyermek-centrikus intézményről. Az iskolába belépve nagyon otthonos környezet fogadott. A rajzokkal és képekkel díszített faliújságok kiváló kézügyességről és vidámságról árulkodnak. Az órák nagyon jó hangulatban teltek. Az angolóra kifejezetten tetszett, hiszen a tanárnő nagyon életszerű dolgokból kiindulva juttatta el a diákokat a tananyaghoz. Az iskolalátogatás során csak pozitív élményekkel gazdagodtam. Az egyetlen dolog amit sajnálok, hogy német nyelvoktatásra nincs igény, hiszen ha az élet úgy adná nagyon szívesen tanítanék egy ilyen élettel teli iskolában.”
„Az ötödikes osztály tanulói többet tudnak Szent Mártonról, mint mi hárman összevetve (hárman látogattuk az első nép és honismeret órát)....
Az angolos osztályban a gyerekeknek ez a harmadik évük, hogy idegen nyelvvel foglalkoznak, első évben csak heti egy órában és ehhez képest meglepően jól értik az angol nyelven elhangzott utasításokat, nagyon ügyesek. (Ügyesebbek, mint nagyon sok tanuló a Kövessiben...)
Mindkettő szomorú tény. Sz. Márton is, meg a középiskolások nyelvtudása is.... pedig ha ők is ilyen iskolában kezdték volna, nagyon valószínű, hogy nem így lenne...
Őszintén gratulálok az iskolához. (Tényleg!) Mindhárom alappillér szinte teljesen hiányzik az állami iskolák tantervéből - holott ez az ami igazán benne kellene, hogy legyen.”
„Az iskola bemutatása már-már gyanakvásra adott okot, sőt, az órák látogatása is, mert itt annyira jól látszik működni minden - legalábbis ami a humán erőforrásokat illeti.
Álomszerű számomra, hogy a tanárok lelkesek, a diákok motiváltak, hogy egyáltalán van arra kapacitás, hogy az egyik tanár a másikat megfigyelje, és együtt dolgozzanak, támogassák egymást... Eddig ez a legszimpatikusabb iskola, ahol el tudnám képzelni magamat is, hogy itt dolgozzak: a légköre és a szellemisége miatt, nagyon vonzó ez a miliő.
Ha diák lennék, sírnék, hogy ide járhassak: ez a szintű térengedés a kreativitásnak és a művészeti képzés megvalósítása is melengeti a lelkemet, hogy legalább nekik van rá lehetőségük.
Jó volt látni, hogy van még olyan hely Magyarországon, ahol a szülők is támogatják a tanárok munkáját, és ahol a tanároknak van annyi szabadsága, hogy minőségi időt és figyelmet szánjanak a diákjaikra, akik pedig ennyire ki tudnak nyílni, és ennyire motiváltak.
A hatodik osztályosok nagyon aranyosak, a tanárnőiknek és a diákoknak is sok sikert kívánok a további munkához, csak így tovább! :)
Gratulálok az alapítóknak, hogy ragaszkodtak a megvalósításhoz, és kezdeményezték, előremozdították a közösség jövőjét, remélem, hogy a pozitív példamutatásuk másokat is meg fog ihletni a jövőben!”
