Az előadás középpontjában a magyar költészet állt ( Petőfi Sándor, Nagy László, József Attila stb.): Battyányi-Nagy Annamária versmondása klasszikus és népi ihletésű költeményeken keresztül vezette be a tanulókat a szövegek érzelmi és gondolati világába. A versek nem pusztán elhangzottak, hanem a társművészetek bevonásával új jelentésrétegekkel gazdagodtak. A költői gondolatokat Vastag Richárd, a népművészet ifjú mestere, néptánccal jelenítette meg. A tánc nem illusztrációként szolgált, hanem önálló kifejezőeszközként kapcsolódott a versekhez: a mozdulatok ritmusa, dinamikája és érzelmi töltete vizuálisan is értelmezte az elhangzó szövegeket.

Az előadást Csernók Klára, Halmos Béla-díjas népzenész élő népzenével kísérte, amely szerves egységbe fogta a verset és a táncot. Az autentikus hangszeres megszólalások nemcsak hangulati keretet adtak, hanem aktívan formálták az előadás ritmusát és érzelmi ívét is. A rendhagyó irodalomóra különleges értékét az adta, hogy a diákok nem elszigetelten, hanem összművészeti kontextusban találkozhattak az irodalommal. A vers, a zene és a mozgás együttese élményszerűvé, befogadhatóvá és személyessé tette a tananyagot, miközben a magyar népi kultúra gazdagságát is bemutatta.

Az előadás hozzájárult ahhoz, hogy a tanulók az irodalmat ne csupán tananyagnak éljék meg. A művészek jelenléte, közvetlensége és hiteles előadása maradandó élményt nyújtott, és hidat teremtett a klasszikus költészet, a hagyományos népművészet és a mai fiatalok világa között. Köszönjük az élményt a művészeknek!