
Az elsőáldozás minden évben közösségünk egyik legszebb ünnepe. Május 29-én a 11. 00 órakor kezdődő szentmise keretében iskolánkból 20 gyermek vette magához első alkalommal az Oltáriszentséget. A szentmise után közösen vettek részt a nekik készített szeretetlakomán. Majd a szüleik várták őket a plébánia kertben egy közös imára és a meglepetés ajándék (szép kézzel készített mozaikkal díszített doboz) átadására. Nagy öröm volt osztozni örömükben!
A három legnagyobb keresztény ünnep közös megünneplése különösen fontos iskolánkban. Nagyon örülünk, hogy ebben az évben már megszervezhettük a hagyományos pünkösdölőnket.
Minden a hagyományainknak megfelelően alakult. Vendégünk volt ezúttal is Szárról a Vértes Egyesület, akik a fegyver és harci bemutató után nagy segítségünkre voltak a pünkösdi királyválasztás próbáinak levezénylésében. Az ünnepnap a pünkösdi királyné-járás népszokásával indult, melyet a 2. osztályos lányok mutattak be nekünk. Ezt követően az iskola fiú tanulói különleges fizikai és szellemi erőpróbákon mérték össze ügyességüket, majd megválasztottuk a 2021. év pünkösdi királyát és hadnagyait. A felsőbb évfolyamok zarándokúton vettek részt Bodajkon és a Budakeszi-Makkos Mária búcsújáró helyen. Az időjárás is kegyes volt hozzánk a pünkösdi esős hétvégét követően.
Február 3. Szent Balázs püspök és vértanú emléknapja
"A farsangi napokban, legyünk mi is vígabban."(...)
-mondja a farsangi népdal.
Ebben az évben másként farsangoltunk, mint az eddigiekben. De igyekeztünk vígan lenni akkor is, ha szűkebb körben és visszafogottabban, csendesebben.
Az új év első hetében ezzel a két újévi népszokással kívánunk minden családunknak boldog új esztendőt!
Regölés
A 4. osztályosaink ma regölni jártak, osztályról osztályra és mindenféle jót kívántak az új esztendőre! A regölés a kereszténység előtti időkbe nyúló magyar népszokás, amely eredetileg a téli napfordulóhoz kapcsolódhatott, de a kereszténység hatására karácsony másodnapjához, Szent István vértanú ünnepéhez, s aztán magának Szent István királynak a napjához is kötődő néphagyománnyá alakult. A középkorban széles körben ismert szokás volt, a vízkereszt utáni első hétfőt regölő hétfőnek nevezték.
István napjától, december 26-tól újévig, vízkereszt napjáig jártak a regösök házról házra, köszöntve a házak gazdáit, bőséget kívánva nekik. A kereplőkkel, dudákkal, láncos botokkal zajongva köszöntőket is mondtak, kívánva egymásnak bőséget, boldogságot.
Ez a helyenként máig megtartott népszokás az egyik legértékesebb hagyományunk!
Vízkereszt és háromkirály-járás
Január 6. Vízkereszt napja. A mai napot szentmisével kezdtük, melyen ezúttal a felső tagozatosak vehettek részt. A nap folyamán volt osztályszentelés és háromkirály-járásban is volt részünk a 7. osztályosok jóvoltából.
Vízkereszt vagy a háromkirályok napja (január 6.) a karácsonyi ünnepkör zárónapja, és egyben a farsang kezdete. Sok helyen ekkor szedik le a karácsonyfát. Ezen a napon a katolikus közösségekben vizet és házat szentelnek.
A háromkirály-járás a bibliai napkeleti bölcsek Jézusnál tett látogatását őrzi és mutatja be.
Legfontosabb kelléke a kiugratható, rugós szerkezetű csillag. A betlehemi csillagot nagy gonddal készítették el. A szereplők fejükön díszes papírsüveget, vállukon királyi palástot jelképező lepedőt, oldalukon kardot viseltek. A játékhagyomány a 20. század elejére inkább köszöntő formában élt, a csillagéneket, ami a köszöntés része volt, bizonyára ti is ismeritek:
Háromkirályok napját,
Országunk egy istápját
Dicsérjük énekekkel,
Vígadozó versekkel!
Szép jel, szép csillag,
Szép napunk támad,
Szép napunk támad.