Újévköszöntés
Az új év első hetében ezzel a két újévi népszokással kívánunk minden családunknak boldog új esztendőt!
Regölés
A 4. osztályosaink ma regölni jártak, osztályról osztályra és mindenféle jót kívántak az új esztendőre! A regölés a kereszténység előtti időkbe nyúló magyar népszokás, amely eredetileg a téli napfordulóhoz kapcsolódhatott, de a kereszténység hatására karácsony másodnapjához, Szent István vértanú ünnepéhez, s aztán magának Szent István királynak a napjához is kötődő néphagyománnyá alakult. A középkorban széles körben ismert szokás volt, a vízkereszt utáni első hétfőt regölő hétfőnek nevezték.
István napjától, december 26-tól újévig, vízkereszt napjáig jártak a regösök házról házra, köszöntve a házak gazdáit, bőséget kívánva nekik. A kereplőkkel, dudákkal, láncos botokkal zajongva köszöntőket is mondtak, kívánva egymásnak bőséget, boldogságot.
Ez a helyenként máig megtartott népszokás az egyik legértékesebb hagyományunk!

Vízkereszt és háromkirály-járás
Január 6. Vízkereszt napja. A mai napot szentmisével kezdtük, melyen ezúttal a felső tagozatosak vehettek részt. A nap folyamán volt osztályszentelés és háromkirály-járásban is volt részünk a 7. osztályosok jóvoltából.
Vízkereszt vagy a háromkirályok napja (január 6.) a karácsonyi ünnepkör zárónapja, és egyben a farsang kezdete. Sok helyen ekkor szedik le a karácsonyfát. Ezen a napon a katolikus közösségekben vizet és házat szentelnek.
A háromkirály-járás a bibliai napkeleti bölcsek Jézusnál tett látogatását őrzi és mutatja be.
Legfontosabb kelléke a kiugratható, rugós szerkezetű csillag. A betlehemi csillagot nagy gonddal készítették el. A szereplők fejükön díszes papírsüveget, vállukon királyi palástot jelképező lepedőt, oldalukon kardot viseltek. A játékhagyomány a 20. század elejére inkább köszöntő formában élt, a csillagéneket, ami a köszöntés része volt, bizonyára ti is ismeritek:
Háromkirályok napját,
Országunk egy istápját
Dicsérjük énekekkel,
Vígadozó versekkel!
Szép jel, szép csillag,
Szép napunk támad,
Szép napunk támad.





